jevgenyij és barátai

erről jön még egy hosszabb post, de addig is. megjelent az új belga album. és már ötödszörre is sikerült ugyanazzal a sablonnal kúl albumot készíteni. a második, harmadik szám környékén találunk egy/kettő fajin slágert, majd úgy mint az előző albumokon, hallgathatatlan szarok következnek és a végén megint kiszórnak magukból pár slágert. Így kell ezt csinálni. riszpekt. ja és a Készülj fel a hangulatra borítékolhatóan minden tornaljai diszkóban kihagyhatatlan szám lesz. sőt. lehet még batyiba is betör.

Maximálisan felbasz, hogy alapvetően nem vagyunk őszinték. Minden társadalmi gond visszavezethető apró egyéni problémákra, olyan nüanszokra, amelyeket sokszor még viselőjük sem észlel. Nem vagyunk őszinték. Még magunkkal sem.
Miből fakad az a idétlen gyomorgörcs amivel nekivágsz a napnak? Hogy nem fogadod ki vagy.
Nem fogadod el és ezáltal nem is adsz esélyt magadnak. Ekkor pedig elkerülhetetlen, hogy ne ismerd meg önmagad, amely eleve egy jelmezbe öltöztetett ismeretlen ismerőssé változtat. Jópofizol, hajtasz, esténként betépsz, hétvégenként leiszod magad... ...a teljes céltalanság ködébe veszel.
A napokat csak az esték előtti kötelező etüdökként éled, alárendelve magad a vágynak amelyet a legjobbnak gondolsz. A drog egy szellemi monopólium. Nem enged mást a tudatodba férkőzni, amint megismered elhiteti veled, hogy ez a csúcs. Ez vagy Te. Végtelen egyesülés a ismert mámorban, amely elhiteti veled, ez elég és már így is több mint amit szeretnél.
faszság.
Nem akarjuk megismerni magunkat, legalábbis az emberek többsége nem. Nem merünk szembenézni magunkkal, pedig az ismeretlenség ködén keresztül nagyobbnak tűnik a feladat, mint amilyen valójában. Ha szembe mernénk nézni magunkkal, megismerhetnénk azt és nyugodtan nézhetnénk mások szemébe.